Hogyan legyünk jó főnökök? Ha túl kemény vagy, az a baj, ha túl lágy szívű, az a baj...Nehéz megtalálni a középső utat.
Na most kérem alásan, azt úgy nem lehet csinálni, hogy ejnye-bejnye és boci szemekkel nézünk az alkalmazottra. Jelentem: körbe röhögnek és nem vesznek komolyan. De azért azt a stratégiát se válasszuk, hogy "előbb lövünk, aztán kérdezünk". Megyek, lebaszok két jó nagyot az drága munkavállalónak, aztán leüvöltöm a fejét! Legyünk határozottak, nyomatékosítsuk az akaratunkat, de ne felejtsük el használni a kérem, köszönöm és legyen szíves szavakat, hisz alkalmazásuk még senkinek nem okozott fertőzést vagy halált, viszont mind amellett, hogy lehordtuk akár a sárga földig a nyomorultat, mosolyogva fog távozni a szőnyeg széléről.
Mit értenek mind ehhez a hatalom éhes, csaholó kutyák? Azon kívül, hogy semmit, de nagy pofával hirdetve, üvöltözve játszadoznak a saját szemét dombjukon. (Na most itt egy kis röhögési hatás szünetet hagytam magamnak) Akik felfelé akarnának menni, de (hála égnek) van náluk jobb, illetve annyi eszük van, mint egy marék mésznek és véletlenül valami "hatalmat" kapnak a kezükbe, na kérem, ezek tudnak igazán elszállni. Először jön az "én nem nyalok a főnöknek", aztán jön a csaholás, és láss csodát jön a szemét domb kapirgálás. Én kérek elnézést, de komolyan, hogy nincsenek ilyenféle szándékaim. Igen, én is szoktam szidni a főnökömet, de ki nem?!? Ha véletlenül egy éhes falka füle hallatára, na mit csinál, na mit csinál: Én nem védem, de! Akkor most mit is csinálsz? Általában az ilyeneket nem is szoktam meghallani, mivel ostobákkal nem veszekszem, maximum nyersen kifejezem a véleményemet.
A szemét dombon való élet nehéz, főleg "kakasként", de azért engedtessék meg a sanyarú sorsú dolgozónak, hogy oda nem illő stílust ne kelljen elviselnie. Küldj el anyámba, nyugodtan, én is elfoglak aztán holnaptól nem jövök dolgozni! Főnökség első alapszabálya véleményem szerint a válogatott szavak használata. Ne jöjjön nekem oda senki káromkodva, mert arccal lefelé elásom! Emberek vagyunk, akik elméletileg értelmesek is (tisztelet és hódolat a sok kivételnek), tehát nyugodtan hangon többszörösen összetett mondatban is meg lehet fogalmazni a dolgokat. No meg hát a viselkedés és az elvek. Egyszer hallottam egy mondatot, amitől a mai napig...nem is tudom minek hívjam...szánalom, rosszul lét és hányinger kap el: "A főnök azért főnök, mert mindent megtehet" Lapát! Köszönöm! Mégis ki fog akkor példát mutatni a dolgozónak? Mit vár el az a főnök, aki azt mutatja, hogy "lógjál nyugodtan munka idő alatt, és szívasd a többieket ezzel"? Ezzel ugyanis buzdítjuk, hogy na ha ő megcsinálhatja, akkor itt biztos ez a trendi!
Véleményt mertél nyilvánítani? Leszedjük a fejedet! Osztán mégis miért? Nem vagyunk ember evők, ha valami gondolatom van, engedtessék már meg, hogy azt el is mondjam mindenféle szankciótól mentesen.
